Bemutatkozás

TÁMOP 2.6.1

„Az akkreditáció rendszerének kialakítása”

A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

Az „akkreditáció rendszerének kialakítása” című kiemelt projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program akciótervében való szerepeltetését 2007 júniusában hagyta jóvá a Kormány. A kiemelt projekt benyújtására vonatkozó felhívás, amelynek címzettje az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2009. július elsején jelent meg. Az OFA által július 31-én benyújtott projektjavaslatról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogató döntése októberben született meg.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek beadott projektjavaslat Magyarország nemzeti akcióprogramjában lefektetett foglalkoztatáspolitikai stratégiára épül. A 2005-ös program foglalkoztatási fejezete szerint:

„…az Európai Szociális Alap támogatásával országosan megkezdődik egy olyan integrált rendszer kiépítése, amelynek bármely pontján ugyanazok a szociális és munkaerő-piaci „szolgáltatáscsomagok” lesznek elérhetők az ügyfelek számára. A Kormány célja, hogy az aktív korúaknak állástalanság – és az ezzel összefüggő jövedelemhiány - okán nyújtott ellátások és szolgáltatások rendszerébe csak egy ponton lehessen belépni, az első lépés az álláskeresés, a munkavállalási lehetőségek mérlegelése legyen.…”

A szolgáltatások minőségének egységesítése mellett szakmapolitikai cél a munkaerő-piaci szolgáltatásvásárlási rendszer kialakításának elősegítése is. Az egységes kritériumok szerint mérhető, összehasonlítható szolgáltatások megkönnyítik azoknak az intézményi kereteknek a kialakítását, amelyek közt az állam (az Állami Foglalkoztatási Szolgálat - ÁFSz) átlátható feltételek mellett vásárol szolgáltatásokat a piaci szereplőktől úgy, hogy képes a lehető legjobb munkaerő-piaci kimenet elérésének ösztönzésére.

A kiemelt projekt feladatait a fenti szakmapolitikai célokból lehet levezetni. A tervezési felhívás alapján 2010 végéig

• meg kell határozni a munkaerő-piaci szolgáltatások és programok típusait, egységes minősítési szempontjait, szakmai követelményeit;
• ki kell dolgozni az akkreditáció feltételrendszerére, az akkreditációs és minősítési keretrendszerre és a rendszer működtetésére vonatkozó szakmai koncepciót, valamint
• fel kell készíteni a nem állami szervezeteket az akkreditációra.

A munkaerő-piaci szolgáltatások sztenderdjeit (az 1. feladatot) és az akkreditációs rendszerre javaslatot tevő koncepciót (a 2. feladatot) jelen projekt keretében két szakértői testület, a Foglalkoztatási és Szociális Műhely, valamint a Jogi és Akkreditációs Műhely fogja kidolgozni. A műhelymunka eredményeként elkészül a munkaerő-piaci szolgáltatásokat sztenderdekben leíró, akkreditációs koncepció.

A sztenderdek minimumkövetelményeken keresztül, egységes rendszerben, összemérhető, valamint a szolgáltatásokat megvásárló foglalkoztatási szolgálat érdekeit garantáló és a piaci szolgáltatásvásárlás előfeltételeit megteremtő módon írják le a szolgáltatásokat. Egységes szerkezetben meghatározzák, hogy milyen tartalommal és milyen minőségben kell nyújtani az egyes munkaerő-piaci szolgáltatásokat. Az akkreditációra vonatkozó koncepció arra tesz javaslatot, hogy Magyarországon a jövőben milyen eljárásokon keresztül garantálhatjuk az állam által megvásárolt munkaerő-piaci szolgáltatások minőségét. (Ilyen koncepcionális javaslatból elvileg többet is kidolgozhatnak a szakértők, amelyek közül stratégiai és szakmapolitikai döntés alapján kell kiválasztani a legmegfelelőbbet.)

A műhelyekben dolgozó szakértők munkáját a Magyarországon eddig megvalósult fő munkaerő-piaci programok szolgáltatásait elemző átfogó kutatás alapozza meg. A kutatás az ilyen szolgáltatásokat tartalmazó projektek dokumentumainak elemzéséből indul ki, amelyet a projekteket végrehajtó szolgáltatók empirikus kutatásából származó adatokkal is kiegészít. A kutatás eredményeire építve a projektszervezet szakértői képessé válnak vizsgálatuk tárgyainak, a munkaerő-piaci szolgáltatások beazonosítására, rendelkezésükre áll majd egy lista a releváns szolgáltatásokról. Továbbá képet kapnak a megvalósított szolgáltatások tartalmi-, minőségi- és költség-jellemzőiről. A kutatás nemzetközi része, amely a szolgáltatások akkreditációjának és állam általi megvásárlásának külföldi példáit vizsgálja, elsősorban az akkreditációs rendszerre vonatkozó koncepció(k) kidolgozásához jelent segítséget.

A műhelyek által kidolgozott anyagokra épül a szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek felkészítése (a 3. feladat). A felkészítés a civil szervezeteknek szervezett regionális munkamegbeszéléseken, ’workshop’-okon zajlik, amelyek egyúttal arra is alkalmat nyújtanak, hogy a rendszer későbbi alanyai észrevételeket tegyenek a szakmai anyagokra, és javaslataikkal segítsék a szakértők és a projektszervezet, ezáltal az akkreditációs eljárás kidolgozásának munkáját. A nem állami szolgáltatásnyújtó szervezetek aktív szerepvállalásuk révén úgy készülhetnek fel a későbbi éles rendszerre, hogy közben hatékonyan és érdemben hozzájárulhatnak annak alakításához.

Mindezekből következően a projekt sikere a projektszervezet szakértőin, a kutatók munkáján és a civil szervezeteken múlik. A szakértők egyik részét a felelős szaktárca, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal delegálja, másik részük nyílt pályáztatás révén kerül kiválasztásra. A regionális fórumokon résztvevő nem állami szervezetek részvételére az OFA felhívást jelentet meg, valamint a szakterületen működő szervezetek érdekképviseletén és hálózataikon keresztül is értesíti azokat. Kulcsfontosságú, hogy sikerüljön megtalálni azokat a szakértőket, akik egyszerre képesek a szakmai anyagok kidolgozására és civil szervezetekkel történő egyeztetésére, valamint azokat a civil szervezeteket, akik releváns tapasztalatukkal érdemben hozzájárulnak a szolgáltatási sztenderdek és az akkreditációs koncepció minőségéhez egészen a projekt befejezéséig.

A kiválasztott szakértők és nem állami szervezetek, valamint a projekt szakmai környezetét jelentő intézményi szereplők (a szaktárca, a foglalkoztatási szolgálat és a civil ernyőszervezetek) együttes szerepvállalása révén 2010 végére a következő, a kiemelt projekt felhívásában szereplő vállalásokat, indikátorokat kell teljesíteni:

• Ki kell dolgozni legalább 40 munkaerő-piaci szolgáltatás sztenderdjét,
• Meg kell alkotni az akkreditációs rendszer működésére vonatkozó koncepciót,
• Legalább 140, nem állami szervezetet fel kell készíteni az akkreditációra.

Ezen túlmenően, a fejlesztésnek hosszabb távon ahhoz kell hozzájárulnia, hogy az álláskereső emberek az ország bármely pontján garantáltan azonos minőségben férjenek hozzá munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz, amelyeket az állam úgy képes megvásárolni, hogy a szolgáltatót a lehető legjobb munkaerő-piaci kimenet elérésére ösztönözze.